Búvárműszerek
A víz nyomásának a szervezetünkre gyakorolt hatása és a biztonságos levegőellátás miatt a búvárnak mindenkor ismernie kell az elért mélységet, a merülés kezdete óta, valamint egyes merülési szakaszokban eltelt időt és a még rendelkezésére álló levegőmennyiséget.
Régebben ehhez csupán mélységmérő és óra, táblázatból számolt merülési-levegőfogyási terv és a tartaléklevegőre váltást jelző palackszelep állt rendelkezésre. Manapság már nagy tudású búvárkomputerek látják el ezeket a feladatokat, folyamatosan figyelik, értékelik és közlik velünk merülésünk adatait és figyelmeztetnek a veszélyes határértékekre. Kiegészítik felszerelésünket a palacknyomásjelző- és a tájoló műszerek. Manapság, ha egy „újszülött” búvárnak kell műszerbeszerzés ügyében tanácsot adni, akkor egyértelmű, hogy a búvárkomputer nélkülözhetetlen.
Búvárórák
Életünkhöz egyébként is hozzátartozik az időmérő óra, legcélszerűbb tehát, ha egyúttal a merüléshez is alkalmas karórát veszünk. Számos jó márka és kivitel van, a hölgyek és urak egyaránt megtalálhatják a nekik tetszőt. A legfontosabb szempont, hogy készülékes merüléshez legalább 20 bar túlnyomásig, azaz 200 m mélységig garantált típust vegyünk. Nem mintha ilyen mélységbe merülnénk, de ezek mechanikai kivitele és biztonsági tartaléka elegendő a készülékes merülésekhez. A másik fontos szempont, hogy az óra külső, elforgatható memóriagyűrűvel rendelkezzen, amelyet a merülés kezdetén a nagymutatóra állíthatunk és így bármikor leolvashatjuk az eltelt időt. (A hozzáértők trükkje: olyan búvárórát vásárolnak, amelyben mélységmérő is van. Így a búvárkomputer mellett, vagy annak meghibásodása esetén is rendelkeznek tartalék műszerezettséggel.)
Mélységmérők
A búváróra mellett természetesen jó, ha mélységmérő műszerrel is rendelkezünk, hiszen ezáltal – ha ismerjük valamely merülési táblázat használatát – a merüléshez alapvetően szükséges műszerezettséggel rendelkezünk. Ez a búvárkomputerrel merülők számára biztonsági tartalékot jelent, hiszen a komputer lemerülhet, meghibásodhat. Különösen előnyös a tartalék műszerezettség nagyobb túrán, expedíción, hiszen szükség esetén a merülés komputer nélkül is lehetséges. Természetesen azt is el kell mondanunk, ha búvárkomputert használunk, nem kötelező órát és mélységmérőt vásárolnunk, tartanunk.
Alapjában véve mindegy milyen márkájú és rendszerű (Bourdon-csöves, vagy membrános, olajjal feltöltöttet, vagy sem) mélységmérőt vásárolunk, csak az a fontos, hogy mutatóval ellátott rendszerű legyen. Előnyös, ha el van látva egy kézzel nullára állítható maximális elért mélység mutatóval is. Ezt a kiegészítő mutatót a műszermutató tolja maga előtt a merülés során elért legnagyobb mélységig.
Manapság léteznek olyan kombinált, digitális kijelzésű elektronikus mélység- és időmérő műszerek is, amelyek megfontolandó alternatívát jelentenek a hagyományos óra és mélységmérő vásárlással szemben. Mellettük szól, hogy alapfeladataikon túl rendszerint további szolgáltatásokat is nyújtanak: jelzik a víz hőmérsékletét, tárolják az aktuális és néhány korábbi merülés adatait, az elért legnagyobb mélységet, esetleg mutatják az előző merülés óta eltelt időt, vagy a túl gyors felemelkedési sebességet is.
Búvárkomputerek
Ezek a műszerek hatalmas minőségi ugrást jelentettek a hagyományos műszerezettséggel és táblázattal való merülésekhez képest, ezért ma már használatukat szinte nélkülözhetetlennek tartjuk. A minőségi ugrás már a legegyszerűbb búvárkomputerek használata esetén is érvényes, nem kell feltétlenül a speciális többletszolgáltatásokat nyújtó, lényegesen drágább típusokra gondolni. A búvárkomputer ugyanis folyamatosan érzékeli a merülés során a búvárt érő fizikai hatásokat és programja szinte folyamatosan összeveti azokat az emberi szervezetben lejátszódó fiziológiai folyamatok – szakemberek által kidolgozott és időről-időre finomított – egyfajta modelljével. Számításai eredményét, az aktuális mélység és idő kijelzése mellett, ugyancsak folyamatosan jelzi a búvárnak, szükség esetén figyelmeztető, vagy vészjelzést is ad. Ugyanakkor merülés előtt és után is számos információt tárol és ad, lehetséges vele a merülés tervezése, a dekompresszió biztonságos végrehajtása, a magaslati merülés, a merülés naplózása, a merülések közötti, vagy utáni fiziológiai folyamatok figyelemmel kísérése biztonságunk érdekében.
A manapság kapható legegyszerűbb típusok nullazsilipidős merülésekre alkalmasak, dekompressziós merülésekre nem, ezeket nem javasoljuk. Még ha nincs is szándékunkban dekompressziós merülések végrehajtása, mindenképpen ilyen merülésre is alkalmas búvárkomputer vásárlása ajánlott, hiszen akaratlanul is kerülhetünk ilyen helyzetbe, vagy később tudatosan is végezhetünk dekós merülést. A modernebb komputer programok már figyelembe veszik a szervezetben a merülés során keletkező un. mikrobuborékok fiziológiai hatását. A választásnál erre legyünk figyelemmel, mert növeli a biztonságunkat. Manapság egyre több búvárkomputer nemcsak sűrített levegővel, hanem Nitroxal való merülésre is alkalmas. Az újszülött búvároknak is ilyen típus vásárlását ajánljuk, mert előbb-utóbb szüksége lesz rá. Ezeken túlmenően még egy jó tanácsot adhatunk, olyan típust válasszunk, amelynek telepét saját magunk is ki tudjuk cserélni, nem kell szakszervizhez fordulnunk.
A számítógépes interfésszel való csatlakoztathatóságot, bár hasznos dolog, nem tartjuk elsődleges választási és beszerzési szempontnak. (Sokféle interfész és program van, így sokszor éppen akkor nincs kéznél a megfelelő, amikor baleset van.) Ha anyagilag megengedhetjük magunknak, a fenti szempontokon túlmenően választhatunk magunknak olyan búvárkomputert is, amely un. levegőintegrált rendszerű, azaz figyelemmel tudja követni az adott palackunkban a levegő fogyását és folyamatosan jelzi azt az időtartamot, amennyire a levegőnk még várhatóan elegendő. Ez kétségkívül nagyon hasznos plusz szolgáltatás. Az ilyen komputer vagy konzolba építve tömlővel csatlakozik légzőautomatánk első lépcsőjéhez, vagy onnan egy jeladó vezeték nélkül továbbítja komputerünkhöz a nyomásadatokat. (A hozzáértők trükkje: búvárfotósok nem használnak jeladós komputert, mert a víz alatti vakuk elektromágneses impulzusa megzavarhatja a rendszert.)
Az egyszerűbb, nem levegőintegrált búvárkomputereknél is felmerülhet a kérdés, olyat vegyünk-e ami karra csatolható, vagy olyat, ami műszerkonzolba van építve? Sokan úgy gondolják, hogy ez ízlés kérdése, mi azonban megjegyezzük: a karra csatolhatónak megvan az az előnye, hogy vészhelyzeti készülékcsere, netán baleset esetén a búváron marad és a de- vagy rekompressziós eljáráshoz segítséget nyújt.
Palacknyomásjelző műszer
Itt olyan, kisebb pontosságú műszerről van szó, amely nagynyomású tömlővel a légzőautomatánk első lépcsőjéhez csatlakozik és folyamatosan mutatja palackunk nyomását, levegőtartalékunk csökkenését. Használata manapság általában kötelező. A levegőintegrált búvárkomputer helyettesítheti. Bármilyen típust vásárolhatunk, amelyet csatlakoztatni lehet első lépcsőnk nagynyomású kimenetére.
Búvártájoló
Karra csatolható, vagy konzolba építhető búvártájolókat árulnak. A hagyományos, mágneses rendszerűek használatát acélból készült felszerelési tárgyaink – leginkább a palackunk – befolyásolják, használata tanulást, gyakorlást igényel. Léteznek elektronikus rendszerűek is. Egy „újszülött” búvárnak nem szükséges mindjárt tájolóval is felszerelnie magát.
Násfay Béla